Get the Flash Player to see this player.
|
|
|
További cikkeink...
|
|
| Oldal 1 / 7 |
Magyarország legnagyobb barokk kastélya és legkisebb Mária-kegyszobra, legrégebbi kőszínháza és uralkodói arcképcsarnoka, a világ második legjelentősebb mezőgazdasági gépgyűjteménye és Európa első Világbéke Gongja mellett három olyan gyűjteménynek is otthont ad városunk, amely csak itt található hazánkban: az egyetlen állandó szecessziós kiállítás, egyetlen Mária Múzeum és az országos Cserkész Gyűjtemény.
A Rákos-patak mentén, a Budapest-Hatvan vasútvonal mellett, Gödöllő várostól 9 km-re, a Gödöllői-dombság kapujában, nagyon szép természeti környezetben található Isaszeg. Jelenleg 10 400 lakosa van, mely az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A város közigazgatási területe: 5484 hektár.
Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából, s a Tarcal hegyén túl ütöttek tábort a Takta vize mellett elterülő mezőn, egészen a Szerencse hegyéig. Erről a hegyről látták, hogy milyen az a hely, mivel pedig nagyon megszerették, úgy nevezték el, hogy nevének latinul amabilis, a saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme, attól a naptól egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják a helyet.
Miskolc hazánk harmadik legnépesebb városa, az észak-magyarországi régió közigazgatási, gazdasági, oktatási, tudományos központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Fő turisztikai vonzerőnk, a miskolctapolcai Barlang - és Gyógyfürdő, amely Európában is egyedi természeti képződmény. A Bükk-hegység vonulatai, Lillafüred sebes vizű patakjai, hűs hegyi levegője minden pihenni vágyó és aktív kikapcsolódást kedvelő turista álma.
Budapest területén már több mint 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az I. sz. elején a rómaiak vették birtokba ezt a területet, megalapították Alsó Pannónia tartomány fővárosát. Az V. sz. elején nomád népek, a hunok igázták le a várost. A monda szerint a hunok vezérének, Attilának bátyjáról nevezték el a várost Budának. A magyar törzs Árpád vezetésével 896-ban érkezett ide. A település a századok folyamán fokozatosan fejlődött. A város virágkorát Zsigmond (1387-1437) és Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt élte. 1541-ben Buda török kézre került, ezzel kezdetét vette a 150 éves török hódoltság. 1686-ban sikerült Budát a törököktől visszafoglalni. Nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor jött létre a város területén megtalálható barokk épületek, templomok nagy része. A XIX. században Pest-Buda ismét a magyar gazdasági, politikai élet központjává vált. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda Budapest néven egyesült.
